A magyarok eredete 

     - K�zai Simon �s Anonymus kr�nik�ja nyom�n –

Sok-sok esztend�vel ezel�tt, amikor a b�n �gy elsokasodott az emberek k�z�tt, hogy farkasok m�dj�ra �ltek, Isten megb�ntette �ket: hatalmas �z�nvizet bocs�tott a f�ldre. Ez az �z�nv�z minden embert elpuszt�tott, nem maradt m�s �letben, csak No� �s annak csal�dja.

No�nak h�rom fia volt: S�m, K�m �s J�fet, ezekt�l a v�z�z�n ut�n hetvenk�t nemzets�g sz�rmazott. A h�rom fi� nemzets�gei m�s �s m�s vil�gr�szben �ltek: S�m ut�dai �zsi�ban, K�m ut�dai Afrik�ban, J�fet�i pedig Eur�p�ban.

Azt mondj�k, hogy a franci�k J�fet id�sebb fi�t�l sz�rmaznak, �s Tr�ja v�ros�nak pusztul�sa ut�n el�sz�r Pann�ni�ba j�ttek, abba az orsz�gba, amelynek k�s�bb a magyarok haz�ja lett.

 A franci�k Pann�ni�ban megalap�tott�k Szikambria v�ros�t, majd nyugatra vonultak, mert er�sen f�ltek a keleti n�pek t�mad�s�t�l. Nyugaton a Szajna foly� partj�n telepetek le, �s �j haz�jukat Franci�r�l, a vez�r�kr�l elnevezt�k Franciaorsz�gnak.

 J�fet kisebbik fi�t�l sz�rmazott egy �ri�s, akit M�nr�tnak h�vtak. Ez az �ri�s att�l tartott, hogy Isten m�g egyszer �z�nvizet bocs�t a f�ldre, ez�rt �sszeh�vta a rokonait, �s vel�k egy�tt egy hatalmas tornyot kezdett �p�teni, hogy a v�z el�l oda menek�lhessenek.

  De a tornyot nem �p�thett�k fel, mert Isten annyira megv�ltoztatta a torony �p�t�inek nyelv�t, hogy m�g a rokon se �rtette meg tulajdon rokon�t. Ez�rt azt�n M�nr�t n�pe a vil�g minden t�ja fel� elsz�ledt.

  M�nr�t maga a nyelvek �sszezavarod�sa ut�n Perzsia orsz�g�ban ment. Itt megismert egy sz�p l�nyt, akit Ehz�hnek, teh�t szarvas�n�nek h�vtak, feles�g�l vette, s a feles�ge k�t sz�p fi�gyermekkel aj�nd�kozta meg. Az egyiket Hunornak, a m�sikat Magyarnak nevezt�k: t�l�k sz�rmaznak a hunok �s a magyarok.

  Amikor m�r hosszabb ideje �ltek a mocsarak k�z�tt, �s hatalmas nemzett� fej�dtek, ez a f�ld m�r sem befogadni, sem t�pl�lni nem b�rta �ket. Ez�rt Szittyaorsz�gba k�mlel�ket k�ldtek s ezek az orsz�got nagy �llhatatoss�ggal, kik�mlelt�k, majd az eg�sz n�p f�lkerekedett, �s egy�tt �j haz�ba, Szittyaorsz�gba vonult.

 Szittyaorsz�g f�ldje nagyon sz�p: ligetek, erd�k, legel�k �kes�tik, �s tele van vad�llatokkal. Hatalmas, nagy kiterjed�s� birodalom volt ez: a Volga partj�t�l a Kauk�zus hegys�gig terjedt. Szittyaorsz�gban k�t nagy foly� ered: a Volg�nak �s a Donnak itt van a forr�sa.

 Egykor r�gen a szitty�k nagyon b�lcsek, igen szel�dek voltak, a f�ldet nem m�velt�k, �s olyan �rtatlanul �ltek, hogy j�form�n semmif�le b�n sem fordult el� k�t�tt�k. Egyszer�en �ltek, m�g h�zuk sem volt, csak nemezb�l k�sz�lt s�torban laktak.

  A szitty�k h�st, halat, tejet, m�zet ettek, �s sok barmot tartottak. Ruh�zkod�sra a nyuszt �s m�s vad�llatok b�r�t haszn�lt�k. Itt olyan sok a nyest, hogy nemcsak a nemesek ruh�zkodnak b�r�vel, hanem a guly�sok, kan�szok �s a juh�szok is ezzel d�sz�tik ruh�jukat.

  Az aranyat, az ez�st�t �s a gy�ngy�t a szitty�k csak annyiba vett�k, mint a kavicsot, mert �ppen �gy megtal�lt�k saj�t f�ldj�k foly�inak medr�ben.

  A szitty�k nem k�v�nt�k a m�s�t, mert mindennek b�v�ben voltak, hiszen sok �llatot tartottak, �s mindig elegend� �lelmet szereztek maguknak. A h�zass�got tiszteletben tartott�k: minden szitty�nak csak egy feles�ge volt.

  A szittya nemzetet egy uralkod� sem hajtotta ig�ja al�.

  D�rius perzsa kir�lyt a szitty�k cs�fosan megfutam�tott�k: a kir�ly nyolcvanezer katon�j�t elvesztette, �s ijedten menek�lt vissza Perzsi�ba. P�rul j�rt Cirus perzsa kir�ly is: a szitty�k 330 ezer katon�j�val egy�tt �t is lev�gt�k.

  Ugyanezek a szitty�k Nagy S�ndor kir�lyt, aki sok orsz�got leig�zott, cs�fosan megszalasztott�k.

 A szitty�k minden megp�b�ltat�st b�tran elviseltek. B�tor katon�k, j� harcosok voltak. Ha s�relem �rte �ket, addig nem nyugodtak, m�g az ellens�gen bossz�t nem �lltak.

  Amikor a szitty�k a harcban gy�zelmet arattak, a zs�km�nnyal semmit se t�r�dtek (nem �gy tettek, mint mai ut�daik), mert csak a hadi dics�s�get kerest�k. Ez�rt minden n�p f�lt t�l�k; D�rius, Cirus �s Nagy S�ndor kiv�tel�vel a vil�g egyetlen hadvez�re, egy n�pe sem mert az � f�ldj�kre r�t�rni.

 Az eml�tett szittya nemzet pedig kem�ny volt a harcban, �s gyors a lovon. Fej�n sisakot hordott, �s az �jjal meg a ny�llal k�l�n b�nt, mint b�rmelyik a vil�g �sszes nemzetei k�z�l. �s hogy val�ban ilyen volt, azt ut�dair�l, a magyarokr�l is meg�llap�thatj�tok.

A szitty�k szomsz�ds�g�ban beseny�k �s feh�r kunok laknak. De az �szaki-tenger k�r�l, amely szomsz�dos vele, eg�szen Susdal orsz�gig puszta erd�s�g ter�l el, amelyet ember be nem j�rhat. Ez hatalmas, nagy ter�let, �s azt mondj�k, hogy ott kilenc h�napon �t s�r� k�d uralkodik. A napot csak j�niusban, j�liusban, augusztusban l�tj�k, akkor is napj�ban csak n�h�ny �r�n �t.

Az eml�tett sivatag hegyeiben krist�lyt tal�lnak, az erd�kben griffmad�r f�szkel, �s vad�szs�lyommad�r k�lt, amelyet magyarul kerecsetnek h�vnak.

Amikor Hunor �s Magyar ut�dai Szittyaorsz�got el�z�nl�tt�k a n�pet sz�znyolc nemzets�gre osztott�k fel, ez�rt abban a hatalmas birodalomban sz�znyolc tartom�ny ter�l el.