SZ�LASI FERENC

Csal�di h�tt�r �s p�lyakezd�s   Sz�lasi (1935-�s �nk�ntes n�v�ltoztat�sa el�tt: Sz�lasy) Ferenc Kass�n, 1897. janu�r 6-�n sz�letett. Apai nagyapja r�szt vett a magyar   szabads�gharcban, Vil�gosn�l esett orosz hadifogs�gba, innen ker�lt a szabads�gharcot k�vet� b�ntet� int�zked�sek sor�n Ausztri�ba, ahol is katonai szolg�latot kellett teljes�tenie. E k�zben ismerkedett meg egy b�csi n�vel, akit azut�n feles�g�l vett. E h�zass�gb�l sz�letett Sz�lasi �desapja, aki a nagyapa viszonylag korai hal�la ut�n a katonai �rvaiskol�ba ker�lt. Egy rendelkez�s nyom�n, amelynek �rtelm�ben mindenki, akinek apja 1849 ut�n ker�lt Ausztri�ba, Magyarorsz�gra k�nyszer�l telep�lni, Sz�lasi �desapja katonai iskolai tanulm�nyait Pozsonyban folytatta. E tanulm�nyok befejez�s�t k�vet�en Sz�lasi apja katonai tisztvisel�k�nt dolgozott.
  Sulyok Dezs�, a Horthy-korszak ismert magyar ellenz�ki, de n�metellenes
  be�ll�totts�g�, az akkori baloldalhoz k�zel�ll� politikusa (aki 1945-t�l
  a kisgazd�k egyik legtehets�gesebb vez�ralakja volt s akit a kommunist�k
  a kisgazdap�rt legels� "leszal�miz�sa" sor�n t�vol�ttattak el a
  kisgazdap�rtb�l) Sz�lasi lej�rat�sa c�lj�b�l - Bethlen Istv�n
  �szt�nz�s�re �s a t�le kapott hamis�tott sz�rmaz�si iratok alapj�n - a
  30-as �vek v�g�n azzal a t�rt�nettel �llt el�, hogy Sz�lasi Ferenc
  val�j�ban nem is magyar, hanem �rm�ny sz�rmaz�s� ember, akit (vagy
  akinek felmen�j�t) eredetileg Szalosj�nnak h�vt�k. A lej�rat� akci�
  cs�t�rt�k�t mondott: a budapesti t�rv�nysz�k Lengyel-tan�csa
  meg�llap�totta, hogy Sz�lasi Ferenc apai nagyapai �gon "tiszta" magyar
  sz�rmaz�s� ember, akit csup�n t�voli oldal�gi rokons�g f�z az
  �rm�nys�ghez, �s a Szalosj�n n�v a Sz�lasi-n�v �rm�nyre ford�t�s�b�l
  sz�rmazik. (Egy�bk�nt az �rm�ny sz�rmaz�s egy�ltal�n nem sz�gyellni
  val�. Tudom�sunk szerint az aradi v�rtan�k k�z�l kett�ben is
  cs�rgedezett �rm�ny v�r, �m. Kiss Ern� h. alt�bornagyban �s L�z�r Vilmos
  honv�dezredesben.)
  Am�g Sz�lasi apai nagyanyja n�met n� volt, addig �desanyj�ban szlov�k
  vagy ruszin v�r is folyt. �sszess�g�ben teh�t Sz�lasi kor�ntsem volt
  "tiszt�n" magyar sz�rmaz�s� ember, amint hogy egy�bk�nt a magyar emberek
  tetemes h�nyada sem az. Val�sz�n�, hogy - erk�lcsi emelkedetts�g�n,
  kereszt�ny hit�n t�lmen�en - ez a k�r�lm�ny is befoly�solta Sz�lasinak
  azt a t�relmes �s a K�rp�t-medence v�rs�gi saj�toss�gaival szemben
  k�r�ltekint�, realisztikus nemzetis�gi politik�j�t, amely az �
  hungarizmus�ra oly jellemz� s ami Sz�lasi politik�j�t a hasznos �s
  kereszt�ny idegenek szentistv�ni befogad�s�nak politik�j�hoz vagy pl.
  Sz�chenyi Istv�n nemzetis�gi politik�j�hoz (pl. a legnagyobb magyarnak
  az �n. akad�miai nagy besz�d�ben kifejtett elveihez, ill. a t�relmetlen
  magyaros�t�s elleni sz�mos fell�p�s�ben mutatkoz� eszmeis�g�hez) vagy az
  ugyancsak "nem tiszt�n" magyar sz�rmaz�s� Proh�szka Ottok�r hasonl�
  felfog�s�hoz kapcsolja.
  Sz�lasi - ma �gy mondan�nk - sokgyermekes csal�dban n�tt fel. Az els�
  gyermek l�ny volt, a t�bbi fi�. Ferenc volt a legid�sebb k�z�l�k.
  Sz�lasi�k bens�s�ges csal�di �letet �ltek. A gyermekek - az egy�bk�nt
  g�r�g katolikus, de m�lyen vall�sos - �desany�t�l er�teljesen vall�sos
  nevel�st kaptak, mint Sz�lasi mondotta: "Az istenhit erej�t �s
  meggy�z�d�s�t az anyatejjel sz�vtam magamba. Any�m kereszt�l-kasul
  itatott engem a hittel." Sz�lei a csal�d rossz anyagi �letviszonyaira
  tekintettel Sz�lasi Ferencet katonai p�ly�ra sz�nt�k. �gy ker�lt a
  hungarizmus majdani megalap�t�ja a k�szegi katonai re�liskol�ba,
  amelynek elv�gz�se ut�n katonai p�ly�ra l�pett. R�szt vett az I.
  vil�gh�bor�ban. 1915-ben hadnagyk�nt ker�lt ki a frontra, ahol 36
  h�napot szolg�lt. Csapattisztk�nt egy rohamoz� alakulatot is vezetett.
  A h�bor� ut�n Magyarorsz�gra k�lt�z�tt �s az �n. �szir�zs�s forradalom
  idej�n k�l�gyi fut�rszolg�latot teljes�tett. A k�vetkez� �vtizedben
  sokoldal�an k�pezi mag�t �s ennek sor�n - m�g miel�tt felvenn�k a
  Hadiakad�mi�ra, amelyet egy�bk�nt 1923-1925-ben v�gez el - sz�m�t�sokkal
  igazolja a munk�ss�g termel� tev�kenys�ge �s a hadisikerek k�z�tti
  egyenes �sszef�gg�st. Innen csak egy l�p�s n�zetrendszer�nek egyik
  legf�bb elem�hez: sikeres nemzetpolitika nem lehets�ges a munk�ss�g
  gazdas�gi �s t�rsadalmi s�ly�nak meg�rt�se, k�v�natos szerep�nek
  elismerese n�lk�l. 1925-ben a vez�rkarhoz ker�l, 1926-1929-ben a
  Vez�rkari F�n�ks�gnek T�bornoki �s Vez�rkari Tov�bbk�pz�s, ill.
  Vez�rkari Szem�lyi �gyek oszt�ly�n szolg�l. A 20-as �vek v�g�n, a 30-as
  �vek elej�n Sz�lasi hazai �s k�lf�ldi tanulm�nyutakon vesz r�szt. Ebben
  az id�ben k�l�nb�z� politikai, katonapolitikai dolgozatokat �r,
  n�zeteivel, �r�saival a vez�rkar egyik k�z�pponti alakj�v�, a tiszti
  vit�k aff�le politikai fenegyerek�v� n�vi ki mag�t. �r�sait G�mb�s Gyula
  is ismeri, aki olykor elragadtat�ssal nyilatkozik ezekr�l az �r�sokr�l
  (s�t, amikor m�r minisztereln�k volt, Sz�lasir�l mint egyik lehets�ges
  ut�d�r�l tesz eml�t�st), m�skor viszont megfeddi katonaforradalm�ri
  megnyilv�nul�sai miatt. Sz�lasit 1933-ban vez�rkari �rnaggy� l�ptett�k
  el�. � viszont 1935. m�rcius 1-j�n nyug�llom�nyba vonult �s
  megalap�totta a Nemzet Akarat�nak P�rtj�t (a NAP-ot). Ez Sz�lasi �s a
  hungarizmus els� p�rtalap�t�sa Magyarorsz�gon.
  A C�l �s k�vetel�sekt�l az �t �s c�lig
  A NAP eszm�it, a politikai cselekv�sre vonatkoz� elgondol�sait Sz�lasi
  1935 m�rcius�ban �rt munk�ja, a C�l �s k�vetel�sek tartalmazza.
  Kor�bbi �r�saihoz k�pest e munk�j�ban jelent�s l�p�st tesz el�re:
  kidolgozza az �sf�ld (a K�rp�t-Duna medence, vagyis a t�rt�nelmi
  Magyarorsz�g) meg�jhod�s�nak, �jj��p�t�s�nek, �tszervez�s�nek, szerves
  �s egys�ges ir�ny�t�s�nak, a Hung�ria Egyes�lt F�ldek l�trehoz�s�nak a
  terv�t.
  A C�l �s k�vetel�sek c. �r�st felfoghatjuk �gy is mint egy r�vid - de
  l�nyegre t�r� - bevezet� tanulm�nyt Sz�lasi legjelent�sebb ideol�giai
  munk�j�hoz, az �t �s c�l c. tanulm�nyhoz. A k�t tanulm�ny meg�r�sa
  k�z�tt azonban �vek telnek el. A NAP megalakul�s�t a p�rtszervez�s,
  p�rt�p�t�s neh�z id�szaka, egy sok id�t �s energi�t ig�nyl� munka
  k�veti, m�gpedig a szinte minden oldal� t�mad�sok keresztt�z�ben. (Ezek
  a t�mad�sok azut�n �lland�sulnak, Sz�lasi Ferencnek �s mozgalm�nak
  mondhatni egy perc nyugta nincs, majd a vesztes h�bor� ut�n, amikor �t
  �s mozgalm�t teszik meg a legf�bb b�nbaknak, minden rossz legf�bb
  okoz�j�nak, Sz�lasi egy rendk�v�li erk�lcsi, szellemi �s fizikai tort�ra
  szenved� alany�v� v�lik, hal�la ut�n pedig egy - mind a mai napig v�get
  nem �r� - olyan gyal�zkod�s folyik ellene �s hungarista m�rt�rt�rsai
  ellen, ami logikuss� teszi a felt�telez�st: azt, hogy a Nemzetvezet� �s
  bajt�rsai m�r minden bizonnyal egy megtisztult "t�lvil�gi" �llapotban
  vannak s val�ban az �r�k Vil�goss�g f�nyeskedik nekik.)
  1936. okt�ber 6-�n G�mb�s Gyula v�ratlanul meghal �s reformt�rekv�seinek
  legink�bb �rt� tov�bbfejleszt�j�t, Sz�lasit Keresztes-Fischer Lajos,
  Horthy katonai irod�j�nak f�n�ke (a k�s�bbi bel�gyminiszternek, a
  nemzeti szocializmus k�vetkezetes ellens�g�nek a fiv�re) egy orsz�gos
  helyzetjelent�s meg�r�s�ra k�ri. Sz�lasi - orsz�gj�r�sa, elm�ly�lt
  vizsg�l�d�sai ut�n - �n. Eml�keztet�t �r, amelyben honi �llapotaink
  felett alapos b�r�latot gyakorol, hangs�lyozv�n: a nemzet v�ls�gban van.
  Egyszersmind kihallgat�st k�r Horthyt�l. Keresztes-Fischer Sz�lasi
  �r�s�t els�llyeszti, az �llamf� �s Sz�lasi kapcsolatfelv�tel�t pedig
  megakad�lyozza. A kabinetf�n�k e tett�vel egy sorozatot ind�t el: a
  k�vetkez� �vekben Sz�lasi sz�mtalanszor keresi a kapcsolatot Horthyhoz,
  ebbeli igyekezet�ben azonban eg�szen 1944 m�jus�ig minduntalan
  elg�ncsolj�k. 1937 tavasz�n megindul a NAP els� lapja, az �j Magyar
  Munk�s. A lapban megjelent cikkek b�r�lj�k a korm�nyzatot, a liber�lis
  vil�gszeml�letet, a nemzetk�zi nagyt�k�t �s a kommunista internacion�l�t
  �s taglalj�k a hungarizmus politik�j�t �s programj�t. A k�vetkezm�ny: a
  korm�nyzat gyorsan feloszlatja Sz�lasi p�rtj�t (ez ebben a "m�fajban",
  teh�t a hungarista p�rtok feloszlat�s�nak sor�ban az els� eset) �s 1937.
  �prilis 15-�n, szinte hajsz�lra 100 �vvel azut�n, hogy Kossuth Lajost
  beb�rt�nzik - �s ugyancsak egy sorozat nyit�nyak�nt - letart�ztatj�k
  mag�t Sz�lasi Ferencet is. A b�r�i szabadl�bra helyez�st nem sokkal
  k�vet�en m�g ugyanez �v augusztus�ban egy r�pirat miatt �jb�l
  letart�ztatj�k, majd szabadl�bra helyezik, de v�dat emelnek ellene. 1937
  nyar�n Sz�lasit britek keresik fel azzal az aj�nlattal, hogy hajland�k
  t�mogatni a hungarista mozgalmat, ha az elk�telezi mag�t egy
  d�lkelet-eur�pai konf�der�ci� mellett. Sz�lasi nemet mond, viszont raj�n
  arra, hogy a Hung�ria Egyes�lt F�ldek elnevez�s zavarba ejt� lehet (�
  sem konf�der�ci�, sem f�der�ci� form�j�ban nem tartotta volna helyesnek
  a K�rp�t-Duna medence �llami feldarabolts�g�nak tart�s�t�s�t), ez�rt
  ett�l kezdve a Hungarista Magyar Birodalom kifejez�st haszn�lja.
  Mindezen k�zben a hungarista p�rt�p�t�s nem sz�nik meg: 1937
  augusztus�ban Sz�lasi megegyezik vit�z Endre L�szl�val, hogy a
  hungarist�k �j p�rtot hoznak l�tre, amelybe bel�p Endre is p�rtj�val, a
  Magyar Fajv�d� Szocialista P�rttal. Az �j p�rt, a Magyar Nemzeti
  Szocialista P�rt 1937. okt. 24-�n a Budai Vigad�ban tartja alakul�
  nagygy�l�s�t, amelyen kimondj�k: a p�rt a teljes hatalmat akarja
  �tvenni, m�gpedig egyr�szt az �llamf�, m�sr�szt a nemzet akarat�b�l.
  Mint Sz�lasi kifejti: a hatalomhoz vezet� �ton a b�rt�n �s a szabads�g
  �destestv�rek, az els� az utat jel�li, a m�sodik a c�lt. A c�l a teljes
  rendszerv�ltoz�s, mert csak ez hozza meg a k�v�nt �j val�s�got, az ezt
  t�kr�z� �j igazs�got �s az �j - �s igazi - szabads�got. Ez a
  rendszerv�ltoz�s csak forradalomban sz�lethet, ez a forradalom azonban
  tudatos �s nemes sz�nd�k� n�pmozgalom. J�l vezetett �s �p�t� szellem�,
  nem az alacsony rend� �szt�n�kt�l vez�relt �s nem egy rombol�
  szenved�ly� t�meg hajtja v�gre. Ha m�rmost csup�n a nemzet akarat�b�l -
  az �llamf� �s az alkotm�nyoss�g ellen�ben - akarn�k a hatalmat �tvenni,
  akkor nem az eml�tett igazi forradalmat hajtan�k v�gre, hanem a t�megek
  terrorisztikus �s anarchista l�zad�sa el�tt k�vezn�k ki az utat, ha
  viszont a hatalom �tv�tel�ben puszt�n az �llamf� akarat�ra
  t�maszkodn�nak, akkor ez diktat�r�ra vezetne, ami elfogadhatatlan �s nem
  t�vesztend� �ssze a - hivatalos felhatalmaz�son alapul� - tekint�lyre
  �p�t� rendszerrel.
  A hungarista eszme a h�napok, az �vek sor�n egyre sz�lesebb k�rben
  h�d�t, megsz�letik a p�rt jelszava: "1938 a mienk, Sz�lasi j�n." Ebben a
  helyzetben az uralkod� k�r�k �gy d�ntenek, hogy - a nemzeti szocializmus
  tov�bbi el�ret�r�s�t megakad�lyozand� az elnyom�s eszk�z�hez ny�lnak. A
  hungarist�knak is helyet adni k�v�n� �s puhakez�nek mondott Dar�nyit
  menesztik. (Sz�lasi v�lem�nye szerint Szt�jay el�tt Dar�nyi volt az
  utols� magyar korm�nyf�, aki tisztess�gesen viszonyult a hungarista
  mozgalomhoz.) Ugyanakkor az �j minisztereln�k, Imr�dy B�la vezet�s�vel
  nagyar�ny� t�mad�st ind�tanak a hungarizmus ellen. �n. rendt�rv�nyeket
  hoznak, amelyekkel korl�tozz�k az egyes�l�si jogot, megszigor�tj�k a
  sajt�rend�szetet, nagy intern�l�t�borokat alak�tanak ki, az �t�l�t�bl�k
  sz�khely�n �ttag� �n. k�l�nb�r�s�gokat �ll�tanak fel a politikai perek
  meggyors�t�s�ra �s az �llamfogh�zb�ntet�seket b�rt�n- �s
  fegyh�zb�ntet�sekkel v�ltj�k fel. (Ebben az id�ben a b�rt�nbe z�rt
  politikai foglyok csaknem mindegyike hungarista.) 1938 tavasz�n a
  hungarista vezet�ket rend�ri fel�gyelet al� helyezik, majd betiltj�k a
  Magyar Nemzeti Szocialista P�rtot is. Sz�lasi �rt�kel�se szerint Horthyt
  egy olyan klikk szigetelte el a nemzett�l, amely 1938-ban hozz�kezdett a
  hungarizmus megsemmis�t�s�hez. Ennek �rdek�ben a sz�ban forg� klikk
  term�szetesen nemcsak szigor�t� int�zked�seket foganatos�tott, de
  nagyszab�s� politikai propagandaakci�ba is kezdett. M�sfel�l a
  hungarizmus �llhatatoss�g�ra jellemz�en az egyik id�k�zi v�laszt�s sor�n
  a parlamentbe is beker�l� Hubay K�lm�n bejelenti az �jabb - imm�r
  harmadik - hungarista p�rt: a Nemzeti Szocialista Magyar P�rt -
  Hungarista Mozgalom megalakul�s�t. (Az �j p�rt 1938 augusztus�ban egy
  �jabb nemzeti szocialista p�rttal eg�sz�l ki.) Az �llamhatalom fokoz�d�
  nyom�s�nak k�r�lm�nyei k�z�tt Sz�lasi �rzi, hogy m�r nem sok�ig maradhat
  szabadl�bon. Hozz�kezd teh�t eszmerendszer�nek �r�sos r�gz�t�s�hez, az
  �t �s c�l meg�r�s�hoz. El��rzetei nem csalj�k meg, az �llamhatalom
  Sz�lasi egyik �rul�v� lett munkat�rs�nak k�zrem�k�d�s�vel "bizony�t�kot"
  gy�rt ellene s ezzel a kor�bban megfogalmazott v�dat t�rgyalhat�v�
  teszi. Ezut�n 1938. j�lius 6-�n m�sodfokon h�rom �vi fegyh�zb�ntet�sre
  �t�lik s az �t�letet augusztus 16-�n a K�ria is helybenhagyja, ami ut�n
  Sz�lasi Ferencet azonnal a szegedi Csillagb�rt�nbe sz�ll�tj�k.
  Ezekben az �vekben a k�ls� mint�kat (Mussolini fasizmus�t, a hitleri
  n�pi mozgalmat, Franco falangizmus�t, stb.) is er�teljesen figyel�,
  magukat nemzeti szocialist�nak nevez� hazai �ramlatokat Sz�lasi
  hungarizmusa �t- meg �thatja, �s k�ts�gtelen, hogy e t�boron bel�l neki
  lett a legnagyobb tekint�lye, mind erk�lcsi, mind szellemi
  vonatkoz�sban. E tekint�ly�t azut�n beb�rt�nz�se csak fokozza. Ez a
  k�r�lm�ny is k�zrej�tszik abban, hogy az �llamhatalomnak a hungarista
  mozgalom elleni t�mad�sai nem csitulnak: Keresztes-Fischer Ferenc
  bel�gyminiszter 1939. febr. 24-�n betiltja a m�g egy esztend�t sem
  meg�lt hungarista p�rtot, valamint egy hasonl� nev� kisebb p�rtot. Igaz,
  mindez Hubay K�lm�nt nem zavarja abban, hogy a k�zelg� v�laszt�sok
  h�r�re - Sz�lasi nev�vel f�mjelezve, az � eszm�it hirdetve - �j �s imm�r
  tart�san �letben maradt p�rtot alap�tson. Ez volt a Nyilaskeresztes
  P�rt, amely az 1939-es orsz�ggy�l�si v�laszt�sokon meglep�en j�l
  szerepelt, minden elnyom� int�zked�s ellen�re - kis sz�vets�geseivel
  egy�tt - a k�pvisel�i helyek k�zel 20%-�t szerezte meg s k�l�n�sen
  jelent�s sikert �rt el Budapest munk�sker�leteiben �s a f�ldm�ves n�p
  szeg�nyebbjeinek k�r�ben, �kessz�l�an bizony�tva, hogy Magyarorsz�gon
  �get�v� v�lt a szoci�lis k�rd�s, de azt is, hogy a marg�ra szor�tott
  hungarizmus az egyetlen igazi rem�nys�ge a "h�rom milli� koldus
  orsz�g�nak". Mindez �sszef�gg�tt azzal is, hogy a n�p jelent�s
  csoportjai Sz�lasiban nem b�n�st, hanem m�rt�rt l�ttak. Beigazol�dott az
  �t �s c�l h�res jelmondata: "Nem az a hatalmas, aki �ld�z, hanem az,
  akit �ld�znek!"