A ROV�S�R�S T�RT�NETE   A magyar rov�s�r�s a nemzet egyik m�ltatlanul elfeledett kult�rkincse. M�r honfoglal� �seink is haszn�lt�k, de eredete m�g kor�bbra ny�lik vissza. Nev�t onnan kapta, hogy �ltal�ban f�ba (botra), vagy ritk�n k�be v�st�k, illetve r�tt�k. A rov�sb�l ad�dik a bet�k sz�gletes jellege, ezeket a jeleket k�nnyebb volt bev�sni, mintha �vesebb bet�ket haszn�ltak volna. Szint�n emiatt haszn�lt�k az �n. csoportjeleket �s a r�vid�t�seket. (L�sd. az "�r�s szab�lyai" r�szben.) Az �r�s ir�nyults�ga (jobbr�l-balra) pedig abb�l fakad, hogy k�nnyebb volt a botot bal k�zzel tartani, �s jobb k�zzel balra haladva �rni. A kereszt�nys�g felv�tel�vel a pog�ny szertart�sokat, �s szok�sokat t�rv�nyben tiltott�k meg, �s ez a sors v�rt az addig haszn�lt rov�s�r�sra is. Az �rott eml�keket k�zpontilag �sszegy�jt�tt�k, �s megsemmis�tett�k. Ezzel egyid�ben a k�zponti hatalom k�rte a p�pai egyh�zat, hogy k�sz�tse el a magyar nyelvet le�rni k�pes latin �b�c�t is, ez viszont �vtizedekig elh�z�dott, az elterjed�se pedig mintegy k�tsz�z �vig. Ezalatt az id� alatt a kir�lyi udvarban latinul �rtak, a vid�ki k�zemberek viszont tov�bbra is a rov�s�r�st alkalmazt�k. Alapvet�en k�t v�ltozata ismert: az �n. sz�kely-magyar rov�s�r�s �s a p�los-rov�s�r�s. A k�t rov�s t�pus alapvet�en k�l�nb�zik egym�st�l; m�g a p�los �veltebb bet�ket haszn�l, addig a sz�kely-magyar val�di r�na �r�s, sz�gletes bet�kkel. �gy t�nik a p�los-rov�s�r�st nemzet�nk t�rk eredet� n�pei hozt�k magukkal, ugyanis az �r�s igen hasonl�t a t�rk rov�s�r�sra. A nev�t onnan kapta, hogy legtov�bb a P�los szerzetesek haszn�lt�k, mely rend az egyetlen magyar eredet� kereszt�ny rend. A p�los-rov�s�r�s k�l�nlegesen sok eml�ke maradt meg D�l-Amerik�ban. A magyar p�los-szerzetesek ugyanis elfogadhat�k voltak a k�z�pkorban mind a spanyol, mind a portug�l kir�lynak, ez�rt magyar p�losokat h�vtak D�l-Amerika bels� r�szeinek felfedez�s�hez �s az indi�nok megt�r�t�s�hez. Ezek a p�los szerzetesek gyakran barlangokban laktak ott is (hasonl�an a Pilis hegys�gbeli lakhelyeikhez), �s a barlangok fal�n nagyon sok magyar nyelv� felirat maradt meg. Levelez�seikben, t�rk�pek feliratoz�s�n�l szint�n haszn�lt�k a p�los-rov�s�r�st. K�s�bb hely�ket jezsuit�k vett�k �t, de a k�z�tt�k l�v� magyar jezsuit�k m�g egy darabig haszn�lt�k titkos�r�sk�nt a p�los-rov�s�r�st. Az �r�s ir�nya a ma haszn�latos latin �r�sm�ddal azonos, teh�t balr�l-jobbra haladt. Az �r�s m�sik fajt�ja a sz�kely-magyar rov�s�r�s. Az �r�s ezen m�dja tal�n elterjedtebb volt az �si id�kben, ezt bizony�tja, hogy j� n�h�ny bet�t jel�l� tag sok m�s �si �r�sban is megtal�lhat�. �gy t�nik a XIII. sz�zad folyam�n enyh�ltek az �r�s ezen fajt�j�t tilt� t�rv�nyek, �s ekkor a rov�s�r�s, ezen bel�l is a sz�kely-magyar �r�sm�d �jra terjedni kezdett. Azonban erre az id�re m�r kevesen voltak birtok�ban az �r�sm�d szab�lyainak, �s a kialakult latin �r�sm�dot sem v�lthatta m�r fel. A XVI. sz�zadra k�l�n�sen Erd�lyben, azon bel�l is Sz�kelyf�ld ter�let�n �jra jelent�sen elterjedt olyannyira, hogy eg�szen a XVIII. sz�zadig itt m�g tan�tott�k is az iskol�kban. Ekkor szittya-szk�ta �r�sm�d volt a neve, csak mostan�ban h�vj�k sz�kely rov�s�r�snak. A Habsburg birodalom m�rte a v�gs� csap�st az �r�sm�d haszn�lat�ra. Ekkor a magyar mellett a n�met is hivatalos nyelv volt, �s egy harmadik �r�sm�d m�r t�l sok volt az egyszer� k�zemberek sz�m�ra, akik r�ad�sul hivatalos �gyeikben nem is haszn�lhatt�k az �si �r�st. �jra, ez�ttal v�g�rv�nyesen elveszett az �r�s �ltal�nos jellege. Manaps�g a rov�s�r�s �jra terjed�ben van, els�sorban a sz�kely-magyar m�dja. Ink�bb titkos�r�sk�nt haszn�lj�k, �s egyetemista k�r�kben terjed legink�bb, valamint olyan k�r�kben, akik sz�m�ra az �r�s a magyars�g megmarad�s�nak egyik jelk�pe. Ezen nacionalist�nak l�tsz� jellege miatt azonban a hivatalos hatalom nem sz�vesen �ll ki mellette. A P�los-rov�s�r�st az �jraalakult P�los szerzetes rend kezdi �jra felfedezni.