A tarsolyokr�l   Az �vr�l lecs�ng� „kell�kek" k�z�l itt csup�n a tarsollyal foglalkozunk, mert a szablya, az �j, az �jtegez, a nyilak a fegyverzettel kapcsolatban ker�lnek bemuta-t�sra. Az �vr�l a tarsoly sz�jon cs�ng�tt le, s ezt a sz�jat is veretekkel d�sz�tett�k. Ez a sz�j egy�ttal a tarsoly z�r�s�hoz is szolg�lt. A tarsolyban a kov�t, tapl�t �s a csihol�ac�lt, teh�t a t�zszersz�mokat tartott�k. A tarsolyoknak t�bb fajt�j�t ismerj�k, behat�an foglalkozott vel�k Dienes Istv�n. Vannak esetek, amikor a csihol�ac�l �s a kova „tarsoly n�lk�l" a jobb combcsont fej�n�l ker�l el�. Ilyenkor bizonyos, hogy a tarsoly, amelyben �rizt�k �ket, elpusztult. Hiszen a csihol�ac�lr�l m�g el tudn�k k�pzelni, hogy a beg�ngy�l�d� sz�raira er�s�tett sz�jon f�gg�tt volna, de a kova nem l�ghatott a leveg�ben, sem a fen�k�! Egyszer� tarsolyok voltak azok is, melyeknek k�zep�n egy n�gy�g�, n�gylevel� vir�gkelyhet �br�zol� veret volt, k�zep�n lyukkal. Ez a tarsoly fedel�re ker�li, �s amikor r�csuk�dott a tarsolyra, a lyukon �tb�jtatt�k azt a b�jtat�t, amelyen azt�n �tf�zt�k a tart�sz�jat, s �gy z�rt�k a tarsolyt. �jabb sz�p p�ld�ja a tarsolyoknak az, amelyet a Budapest-farkasr�ti leletb�l �ll�tott helyre Dienes Istv�n. Ezen t�bb k�l�n�ll� veret d�sz�tette a tarsoly k�zep�t �s perem�t, az aranyozott ez�stveretek k�zep�n �kk� �lt. Tarsolyaink nagy r�sz�t azonban a fedelet teljesen befed� lemez jellemzi. Ezeken mutatkozik meg a legszebben �tv�seink lelem�nyess�ge. A nagyk�r�si veretes �v - Dienes Istv�n rajza Az egyszer� palmettabimb�kb�l olyan v�ltozatos h�l�mint�kat sz�nek, ami val�ban b�mulni val�. A mintah�l�k m�g n�hol �rzik az egykori szerkezet k�zponti veret�nek eml�k�t, az �tf�z�tt tarsolyf�ggeszt� sz�j eml�k�t, egysz�val el�zm�nyeik �t�tnek m�g a d�sz�t�lapok mintakincs�n.   A legt�bbet a bezd�di tarsolylemezt id�zik. Ez aranyozott v�r�sr�z lemezb�l k�sz�lt dombor�t�ssal �s poncol�ssal. K�z�ppontj�n egyenl� sz�r� kereszt van, amit lend�letes palmettacsokor keretez, ef�l�tt pedig a k�t perzsa jelleg� sz�rnyalak szemmel l�that�lag a keresztet v�di. A perzsa mitol�gi�b�l ismert sz�murgok ezek (m�s sz�val kutyamadarak), megjelennek m�r az onogur m�v�szetben is (b�nhalmi sz�jv�g), ahol m�g tiszt�bban l�tszik perzsa kapcsolatuk. A bezd�di tarsolylemez mint�ja enyh�n domborodik, a h�tteret par�nyi k�rponcok d�sz�tik. teh�t a mint�kat nem a f�ny�rny�k er�s domborm�ve emeli ki, hanem a h�tt�r apr� szem� mint�zata. E domborm� legk�zelebbi p�rhuzama a 9. sz�zadi m'satta-i palota domborm�vein l�that� (Berlin. Pergamon M�zeum). Annak a kereszt�ny-mohamed�n m�velts�gnek eml�ke a bezd�di tarsolylemez, amelynek nyomait megfigyelhett�k eddig is.    A tarsolylemezek, elk�sz�t�s�ket tekintve, k�t csoportra oszlanak: a rajzosokra �s a domborm�vesekre. Ez – �gy l�tszik – k�t k�l�n iskola volt annak idej�n. A rajzosokra j� p�lda a bezd�din k�v�l a bodrogv�csi, szolyvai, banai, eperjeskei. A bodrogv�csin az egym�s leveleib�l tov�bb sarjad� palmett�k k�zeit poncolt k�r�csk�k fedik, a szolyvain ugyanilyen szerkeszt�s jut �rv�nyre, de itt a rajzot sz�les semleges fel�letek er�s�tik fel. Ugyanez a m�dszer az eperjeskein, m�g a banain egym�sba hurkol�d� szalagh�l�ba illeszkednek a palmett�k, amelyek teh�t egym�ssal nincsenek szerves kapcsolatban. ink�bb csak a h�l�minta kit�lt� elemei.    Ez a szalagh�l� ism�tl�dik a galg�ci tarsolylemezen, de er�s f�ny-�rny�k hat�s� dombor� rajz k�s�ret�ben. A palmett�k leveleit s�r�n vonalk�zott szeg�ly keretezi. ez nyilv�n az egykori r�t�tmint�t felvarr� peremd�sz maradv�nya. Hasonl� ehhez a tarcali tarsoly, amelynek mint�i er�sen kidomborodnak, �s a leveleken ott van a varrott szeg�ly stiliz�l�sa.    A kecskem�t-feh�regyh�zi �s a szolnok-str�zsahalmi lemezek domborm�ves palmett�it olyan m�ly f�ny-�rny�k j�t�k k�s�ri, amely val�s�ggal dr�maiv� teszi a palmettaboz�t s�r�j�t. Az ut�bbin a k�berak�sok hely�n dudor emelkedik, pomp�san �temezve a zs�folt fel�letet.    A rajzos �s dombor�tott m�hely figyelemmel k�s�rhet� a t�bbi palmett�s fel�letd�sz�t�sn�l is. P�ld�ul rajzos �s poncolt h�tter� a geszter�di aranyveretes szablya mintakincse, visszakalap�lt h�tter�, vil�gos f�nyvezet�s� p�ld�ul a b�csi szablya rajzos fel�letd�sze.    Maradv�n a tarsolylemezekn�l, felvet�dik a k�rd�s, hogy kinek volt joga a lemezes tarsoly visel�s�hez, �s az milyen ranggal j�rt. Feltehet�leg csak a nemzets�g- vagy nagycsal�df�ket illette meg ez a rangjelz� d�sz�tm�ny. Van a tarsolyoknak m�g egy csoportja, amelynek karcolt d�sz�t�se feltehet�en r�t�tmint�kat ism�tel.    Felvet�d�tt az a k�rd�s is, hogy vajon az a sz�ps�ges d�sz�t�rendszer nem a honfoglal�s el�tt �rp�d n�p�hez csatlakozott kabarok eml�ke-e? Ezt egyr�szt a leletek t�rk�pez�se c�folja (elterjed�s�k nem esik egybe a kabarok sz�ll�ster�let�vel), m�sr�szt az a meggondol�s, hogy ha a kabar arisztokr�cia mag�val hozta volna �tv�seit (ami v�gre is el�g val�sz�n�), akkor ezek nem korl�tozt�k volna �tv�stud�sukat a peremd�sz�t� palmett�kra, hanem �ltek volna alakos m�v�szet�kkel is. A palmett�k rajzolat�nak egyes elemei megtal�lhat�k gazdag ember- �s �llatalakos k�rnyezetben a nagyszentmikl�si kincsben.    Maradv�n a tarsoly tartalm�n�l: jellemz�, hogy csak f�rfis�rokban tal�lunk csihol� ac�lt �s kov�t, s nyilv�n tapl�t is. A t�zszersz�mok kiz�r�lagos f�rfijellege a t�zgy�jt�s szertart�s�nak eml�k�t �rzi: ez f�rfimunka volt s maradt m�g sok�ig. Az asszonyn�p �gy mentette �t m�snapra a t�zet, hogy a parazsat hamuval takarta. forr�s: www.tarsolyosok.hu